Andris július 13-án éjjel ért haza Malagából, aludt egy keveset, aztán elindult Oberlaaba Parkour-találkozóra. Én eközben szorgoskodtam, összepakoltam a táborra, bezsúfoltam mindent az autóba, és kitakarítottam a lakást. Délután Andris hazaért, és fél óra múlva már utaztunk Tihany felé. A Vidráknak ugyan azt mondtuk, hogy nem fogunk szombaton odaérni, de azért sejtettük, hogy örülni fognak nekünk.
A tábort egyik Vidra-társunk, Anna tihanyi nyaralójában, illetve annak kertjében tartottuk, délelőttönként a kertben munkálkodtunk, ahogy ez már szokásunkká vált. A házat Anna nagypapája építette, és nagyon jó hely, szép a kert is, Andris rögtön álmodozni kezdett, hogy milyen is lesz, ha nekünk is lesz egy saját házikónk, kb. ilyet képzelt el. A földszinten konyha, nappali, vizes blokk, az emeleten halószobák, és volt egy nagy, hűvös pince, ahol elfért a hűtő, sok tárolóhely, és munkafelület is. Mindez kis alapterületen, minél több teret hagyva a kertnek.
Tábortémánk a szappanoperák világa volt, mindenki kapott szép spanyol nevet, egy nagy dinasztia három ágát alkottuk, ezek a "klánok" voltak beosztva napi segítségnek, szakácsnak. Minden reggel húztunk egy-egy feladatkártyát, ami szerint aznap viselkednünk kellett volna, a "megnémultál, mert a volt szeretőd megátkozott"-tól a "ma csábíts el valakit egy másik klánból, és minél több ember előtt öleld meg"- ig, izgalmas volt, főleg, ha tényleg be akartuk tartani, ami azért nem mindig ment. :)
Az idei újdonság a három végig jelenlevő gyerekvigyázó volt, Noémi, Zsófi és Betti, akik lehetővé tették, hogy Márta és én is részt vehessünk mindenben. A gyerekek is élvezték, elfogadták, megszerették őket. Erzsó meg is jegyezte, hogy "Mama, most már nem azt mondom, hogy ne menj sehova nélkülünk, hanem azt, hogy mindig hívj gyerekvigyázót, ha elmentek!"
Volt a feladatok közt favágás, sövény írtás/nyírás, szőlőkarózás-, és hálózás, a még az építkezéshez használatos sín eltávolítása. Délelőttönként jó meleg volt mindig, megizzadtunk a munkában, de jól is esett. No meg utána a sör is.
Vasárnap délután bicikliztünk, külön kaland volt a szakadó esőben. Misi és Erzsó szó nélkül üldögéltek a bicikliülésben, bőrig ázva, hősök voltak. És élvezték. :)
Aztán volt persze fürdés, éjszakai túra, Andris tartott nádas-túrát, ilyenen még én sem voltam. Se a nádba, se az éjszakaira nem kellett vinni a gyerekeket, örök hála a lányoknak... Választottunk új vezetőt, volt lelkinap. Szóval minden, ami egy jó táborhoz kell.
Nagyon szeretjük a jó Vidrákat, hiányoznak is rendesen, ez a tábor teljesen feltöltött mindkettőnket!
Képek jönnek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése