Az úgy volt, hogy Erzsó hétfőn itthon felejtette a Macit. Igazából hamar eszébe jutott, de már elindultunk az autóval, és nem akartunk visszafordulni.Már csak azért sem, mert amikor Misi otthon hagyta a kutyusát, akkor sem fordultunk vissza, pedig ő kisebb, és frissebben ovis. Igaz, nem kötődik úúúgy...
Erzsó sírt az óvodáig, még bent is, hogy ő nem bírja ki Maci nélkül. Tihanyban minden délelőtt maci nélkül volt, mert csak alváshoz volt szabad elővenni, úgyhogy nem aggódtam nagyon emiatt. A síró gyereket átadtam az óvónéninek, bevitte a csoportba, mi meg elmentünk.
Délben Monika azzal fogadott, hogy Erzsó sokkal aktívabb, társaságibb volt, rengeteget játszott, sokkal jobb volt így, Kuschelie nélkül neki. Felvetette, hogy többet ne is hozza be az oviba. Erzsó, aki persze már ért németül, rögtön sírva fakadt az ötlet hallatán, én viszont egyet értettem, itt az ideje. Persze akkor Misi kutyusával is hasonlóan járunk el, könnyebb együtt tanulni, és Erzsó így nem akad ki, ha a kutyát meglátja. Abban egyeztünk meg, hogy a kedvenceikkel együtt érkeznek meg, de beteszik őket a kistáskámba, és magammal viszem mindkettőt. Délben jövök értük, addig kell kibírni.
Otthon már látszott, hogy ez nem lesz könnyű játszma Erzsóval, ahányszor szóba hoztam, ugyanaz a hisztis sírás volt a válasz, gondolni sem akart rá. De közben itthon órákra elszakadt a Macitól, én meg kicsit úgy vagyok vele, hogy ha ilyen csúnyán hisztizik, akkor csak azért is végigcsináljuk.
Az óvodában reggel Misi gond nélkül bedobta a Kutyust a táskámba, Erzsót rá kellett beszélni, de sírás nem volt. Monika megmutatta neki, hogy mit ragasztanak éppen a nagyobbacskák, ő is csatlakozott lelkesen, én meg a háta mögött eltettem a Macit. Tudta, megbeszéltük, hogy így lesz, de nem akarta maga odaadni.
Persze vidáman telt a napjuk, szó sem volt sírdogálásról. Megkönnyebbültünk, óvónénik és én is. A délutáni pihenőben megint együtt lehettek. Hogy meddig? Azt nem tudom, mert a pihenő után a Macinak híre-hamva sem volt. A gyerekszoba, amiben még rend is van, nyomtalanul elnyelte a Macit. Délután 4-től estig kerestem mindenhol, kertben, autóban lakásban, szemetesekben és a szennyestartóban, polctetőkön és minden lehető tárolóban. Erzsó szerint bebújt a barlangjába. Mindig ezt mondja, ha elhagyja valahol. Nélküle kellett éjszaka aludni, és ma nem volt vita az oviban, mert nem volt min vitatkozni. Remélem, hamar előbújik, nem így terveztük a "leszoktatást"...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése