Betegek

Rég nem voltak betegek a gyerekek, szinte már itt volt az ideje. A nagyobbak náthásak, pár nap itthon, és meggyógyulnak. Jancsi nehezebb eset, ugyanaz a vírus, de nála bronchitist okoz, mert kicsi még, és az a kis duzzanat, váladék már jelentős szűkületet okoz. Sípol a kis tüdeje, kap rá hörgtágítót, de nem sokat használ. A füléhez kapkod, de tegnap az orvos belenézett, és mindent rendben talált. Azért néha melegítem sapkával, meleg sóval töltött kis zoknikkal, attól baja nem lehet. Jaj, ilyenkor lenne jó egy gyerekorvosi szakvizsga, vagy legalább egy kicsit több tapasztalat!
  A nehéz az, hogy ha tele van az orra, nem tud szopizni. Ma ezzel sokat küzdöttünk, már akkor elkezdett visítva sírni, ha evős testhelyzetbe tettem. Egyébként is rengeteget sír most, este 2-3- órát folyamatosan, és napközben is sokat. De abban a percben, hogy komolyan megfogalmazódik bennem, hogy viszem a kórházba, hirtelen hajlandó enni, játszani, mosolyogni. Ezt már ma kétszer eljátszottuk. Próbálok bízni az orvosban, aki szerint semmi komoly. Mindig ez van, az ember, ha orvos is, a saját gyerekével olyan tehetetlen...