Nagyon jól sikerült!
Erzsó kicsit nehezen indult el, látszott, hogy nehezedik a kis szíve, ahogy teltek a percek. Pedig tudta, hogy ma még nem hagyom ott, legfeljebb egy kis időre. Azért vidáman ment, megtalálta a fogasát, átvette a cicás váltócipőt (amilyet a Nagymama is szeretne), és elmerült a gyöngy-pakolásban. Nekem még sok papírt ki kellett töltenek, haza is hoztam a felét, igazán nem könnyű olyan kérdésekre németül értelmesen válaszolni, hogy volt-e rossz élménye, hogy zajlik nálunk egy napi program, a mozgásfejlődésében mikor mi történt. Majd Andris segít, meg Erzsó kis naplója, amit kiskora óta vezetgetünk.
Uzsonnára minden gyerek magának vitt elemózsiát, Erzsónak az első nap örömére fánkot csomagoltam. Úgy látszik, a többiek csak csipegetni szoktak, gyerekek-felnőttek nagyon meg voltak lepve, amikor a másodikat is eltüntette. Hiába, az én lányom, hogy az Apjáról ne is beszéljünk, enni tud, azt jól megtanulta itthon.
Aztán engem elküldtek vásárolni. Fél egyre mentem a lányért, azt mondták, vidám volt végig, volt tornaóra, ügyesen szaladt, labdázott. Azért a nap végén a kezében találtam a maciját.
Csodálkozott, hogy máris hazaviszem, ebben az oviban nincsen ebéd, alvás... Misit is nagyon várja, mindig kérdezgeti, hogy is lesz, ha ősszel Miska is jár majd oviba? De az biztos, hogy holnap is szívesen megy majd!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése