Doktorné lettem

   A múlt héten Budapesten voltunk. Először Dabason a Zlinszky-kúriában, a hivatalos átadást követően most a házszentelésre is sor került. Ferkó-papi gyönyörű kis lakást épített az oszlopos házban, a kúrián lengedezik az új Zlinszky-zászló. Jó volt együtt lenni a tágabb családdal egy-két órát, aztán rohantunk is tovább.
   A Vadkörtében ugyanis vége lett az indián-hétnek, amit a szüleim a hat unokának rendeznek évről évre. Közös sütögetéssel, beszélgetéssel ünnepeltünk, a régóta várt közös imádkozás, éneklés sajnos most sem fért bele a szűkre szabott délutánba. Az ilyen napok igazán tarthatnának pár órával tovább, mint a hagyományosak!
Az gyerekek pedig élvezték, még jobban megszerették egymást az unokatestvéreikkel, boldogan és kiegyensúlyozottan tértek vissza hozzánk.

Vasárnap a Svábhegyen voltunk misén, utána játszótereztünk egy kicsit, majd Nagymamussal és Apapival Remetén ebédeltünk. Délután Berci meglepetés piknikjére mentünk.

 Szerdán pedig Andris megvédte a doktoriját a Füvészkertben. Folyt a vér, amire ott helyben mindenki azt mondta, hogy így van rendben, így kell lennie. Azért én úgy láttam, hogy ez túlzás volt, Andris lelki békéjének mindenképp. Nehezen tudott örülni a "Summa cum laude" minősítésének ezután. Mostanra már kicsit jobb a helyzet. Büszke vagyok Rá nagyon!